Önértékelés

Kedves Mindenki!

Szilvi kérte a halozatbantanulunk.blogspot.com-on, hogy értékeljük a féléves munkát. Oda nem szerettem volna kommentelni, inkább a saját blogomba építeném saját értékelésemet.
Március elején tudtam a csoportba csatlakozni, mert az etr nem engedte felvenni az órát, a ppk-n kellett kérvényezni, amit elhúztak elég rendesen, így az iskola 2.0-ás óra volt az első, amin részt vettem. Ha jól emlékszem egy alkalommal hiányoztam azt követően hogy a csoport tagjává váltam.
Egy kicsit megsínylettem, hogy az elején a követelmények ismertetésekor nem voltam jelen, mert e-mailben kaptam csak meg a kurzusleírást, amit sokáig lusta voltam elolvasni.

Amit megtettem a kurzus teljesítéséért:
- Úgy gondolom, hogy az órák aktív résztvevője voltam, általában negatív véleménnyel, bár úgy érzem, hogy ez kiábrándultságomból és a tanítási gyakorlattal kapcsolatos rossz tapasztalataimból fakad. Viszont nem e-maileztem óra alatt, hanem részt vettem benne. :)
- A blogot csak a végén kezdtem el írni, de végül minden egyes órához hozzászóltam, amin jelen voltam. (Remélem nem felejtettem ki semmit.)
- feltöltöttem a prezentációmat
- iwiw és facebook regisztrációmat
- twitter-hez is csináltam egy plusz regisztrációt a kurzushoz, ahova néha kiírtam valamit
- a gondolattérképpel nem foglalkoztam, igazából ötletem sincs mit írjak, de elképzelhető, hogy holnapig még alkotok valamit

Remélem ez így elég lesz. :)

Iskola 2.0

Az órán az interaktív tábláról és különböző technikai eszközök használatáról esett szó. Elhangzott egy olyan mondat, már nem emlékszem kitől, hogy "néhány pedagógus megtart egy ppt-s órát és azt gondolja, hogy ő a tuti, mert rengeteg eszközt használ."
Én ezzel nem értek teljesen egyet, mert szerintem minden embert a képességei szerint kellene megítélni. Borzasztó, ha egy pályakezdő pedagógus nem ért ezekhez a technikai csodákhoz, de egy nyugdíj előtt álló pedagógustól, aki számítógépet is alig látott szerintem igenis tiszteletre méltó.
Amikor gimnazista voltam volt egy földrajztanárunk, aki akkor ment nyugdíjba, amikor érettségiztünk. Ő rengetegszer projektorral jött órára, amit alig tudott rendesen kezelni, de soha nem nevettük ki, sőt tiszteltük, hogy erőlködik és akarja használni ezeket az eszközöket. Az ő korosztálya nem laptoppal és iPhonenal a kezében jött világra, nekik ez igen is nagy dolog.

Az interaktív tábla nagyon tetszik, bár bevallom őszintén, hogy az iskolák felújítására nagyobb szükség lenne. Nem csak a budapesti, de a vidéki iskolák is majdnem rádőlnek a gyerekekre, de interaktív tábla azért van. Szerintem fontosabb lenne egy tiszta mosdó, és ha mindez megvan, akkor jöhetnek a technikai újítások. Illetve szerintem az interaktív tábla programot költséghatékonyabbá kellene tenni. A pedagógusokat nem olyan dolgokra kellene tovább képezni, mint hogy hogy bánjanak egy mozgáskorlátozott gyerekkel (vidéken az ilyen problémákkal küldő gyerekek száma, szinte egyenlő a nullával), hanem hogy hogy kapcsolják be az interaktív táblát. Édesanyám pedagógus és a múltkor elég feldúltan jött haza az egyik továbbképzésről. Vak gyerekekkel való bánásmódról tartottak neki 4 napos támopos előadást. 25 éve tanít, de nem találkozott még vak gyerekkel. Az interaktív táblát nagyon szeretné megtanulni használni, de erről a továbbképzésről nem esett szó, pedig elviekben azért mentek.

Facebook és iwiw regisztrációm

Facebook személyes regisztrációm, ha esetleg ott keresnétek:
http://www.facebook.com/#!/profile.php?id=559104507

Saját kis vállalkozásom facebook page:
http://www.facebook.com/pages/Budapest-Hungary/Estou-Couture/112310865454410?ref=ts

Iwiw regisztrációm, ami van ugyan, de nem nagyon használom, hiszen a facebook sokkal, de sokkal jobb:
http://iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?textencoded=1&userID=8247803&clearsession=true
Az iwiw annyira kezdetleges, hogy erre a profiloldalra is csak regisztráció után lehet menni. :( Na igen, magyar találmány. :)

Ning vagy Moodle?

A ning az egyik kedvenc közösségi oldalam, bár hozzáteszem, egy kisebb közösség összetartására kiváló, nagyobb léptékben nem tudom elképzelni működését. A munkahelyemen hoztak létre mindenkinek ning regisztrációt, amit kötelező jelleggel néznünk kellett. Az elején a hátunk közepére sem kívántuk, de mára beindult a dolog. Ide tesszük fel a munka utáni sörözéseket, a közös sikerek képeit vagy csak viccelődünk egymással egyet on-line, hogy is lenne ez másképp egy netes cégnél, ahol az embernek több a cyber-munkakapcsolata, mint az igazi. :) Moodle-t csak a pedagógia-pszichológia oktatás során láttam. Egyetemi keretek között nagyon tetszett az alkalmazása, főleg hogy az ember mindent azonnal az oktatótól közvetlenül érhet el, így nem áll fent az a veszély, hogy mire eljut hozzám az információ, arra már hozzátettek és elvettek a vizsgakövetelményekből. Iskolában szerintem mindegyik alkalmazható. Én moodle rendszert egy egész iskola számára hoznék létre, ahova például a tanár feltölthetné a házi feladatokat, esetleges vázlatokat, tanulási segédanyagokat. Hozzá lenne rendelve minden olyan diák, aki arra az órára jár. Ninget pedig egy osztálynak hoznék létre, ahová az osztályfőnök hivatalos dolgokat is kiírhat, így nem kell emiatt a szünetben rohangálni vagy az osztályfőnöki óra idejét húzni vele. De lehet itt baráti összejöveteleket, osztálykirándulásokat, ballagást és bankettet is szervezni. A jó még az benne, hogy a gyerekek megtanulnak értelmesen internetezni és nem csak facebook, MSN és játékismeretekkel kerülnének ki a gimiből. Talán még számítástechnika óra is fordítható lenne ezeknek az oldalaknak a megismertetésére.

Prezentációm

Cas tipiak

View more presentations from Kocsis Eszter.

Feltöltöttem a slideshare-re a prezentációmat. Közgazdasági helyzetelemzés egy cég marketing stratégiájáról. Franciául van, de szerintem tök jó lett, bár képekben elég szegényes...de tartalmilag teljesen jó.

Rendszerezés:

Mivel a hétvégén ügyesen kommentelgettem magam. Most rendbe szedtem kicsit. :)

A fegyelem:

A fegyelemmel kapcsolatban a tanítási gyakorlat során érdekes felfedezést tettem. Egy elég neves, elit, versenyiskolában voltam gyakorlaton franciát tanítani. A gyerekekbe azt nevelték, hogy hitessék el a tanárral, hogy ők nem beszélnek bele az órába és megtartsák a "látszatfegyelmet". A hospitálásom során, amikor egy másik irányból figyeltem az osztályt, láttam, hogy ők hogy tartják fent a látszatot és amikor én tanítottam próbáltam úgy alakítani a dolgokat, hogy akik nem figyelnek, próbáljanak meg maguktól figyelni. Meglepő lett az eredmény: egy apró megvesztegetéssel (az étkezés témakörnél sütöttem nekik több féle sütit) olyan szinten mellémálltak, hogy ezt követően talán azért, hogy ne bántsanak meg (legalábbis ezt vettem észre) nem mentek az SMS-ek és a levelek a pad alatt, hanem próbáltak bekapcsolódni. Érdekes volt, hogy más órákon egyes tanárokkal szintén toleránsak voltak, egyeseknél pedig pofátlanok. Talán a tanár hozzájuk való viszonyulása játszotta a fő szerepet. "Amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten!"